Nemzeti Fehérjeprogram: a rovarfehérje lehet a megoldás?

 

A szója önmagában nem jelenthet megoldást a Nemzeti Fehérjeprogramra, fontos lenne olyan alternatívákra is koncentrálni, mint a kukorica melléktermékei, vagy akár a rovarfehérje, amely több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására adna lehetőséget évente. A Nemzeti Fehérjeprogram sikeréhez elengedhetetlen, hogy a Magyarországon termesztett GMO-mentes szója ne hagyja el az országot, és itt kerüljön felhasználásra, a szakemberek szerint ugyanis néhány év múlva komoly problémát jelenthet majd a fehérjehiány az egész világon – hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencián.

Nem csak Magyarországra, de egész Európára jellemző, hogy behozatalra szorul a fehérjetakarmányokból, elsősorban a szójából, Európában ugyanis mindössze 10 százalékos az önellátottság a fehérjetakarmányokból – emelte ki előadásában Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Habár Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy önellátásra rendezkedjen be fehérjéből, jelenleg teljesen abszurd képet mutatunk a fehérjetakarmány kérdésben. Miközben ugyanis messze nem tudjuk szójából előállítani a szükséges mennyiséget, még azt a kevés GMO-mentes takarmányt is exportáljuk, amit megtermelünk, az országba pedig folyamatosan áramlik be az import GMO-s szója külföldről.

Gyuricza Csaba

A NAIK főigazgatója szerint ma a GMO-mentesség piaci előnyt jelent az ország számára, a teljes értékláncra vonatkozóan azonban nem valósítható meg, aminek az az oka, hogy a fehérjetakarmány nagy része a külpiacokról kerül be GMO-s takarmányként. Tavaly döntöttek arról Magyarországon, hogy elindul a Nemzeti Fehérjeprogram, ez azonban nem halad olyan ütemben, mint ahogy azt eltervezték, ezért a NAIK a saját kutatási és innovációs programjába is kiemelt témaként építi be a fehérjekutatással és fehérje stratégiával kapcsolatos elemeket a jövő évben – tájékoztatott.

Balról jobbra: Petőházi Tamás, Bene Zoltán, Bustyaházi László, Gyuricza Csaba, Kulik Zoltán, Makai Szabolcs, Reng Zoltán, Párkányi Gábor

Gyuricza Csaba szerint az a célkitűzés, miszerint Magyarországon 230 ezer hektáros területen termesszenek szóját, teljesen irreális elképzelés, a reális a 100 ezer hektár lehet. Ehhez azonban más típusú szaktanácsadási rendszerre van szükség a szójatermesztésben, öntözésfejlesztés nélkül pedig ma már elképzelhetetlen, hogy növekedjen a szója vetésterülete. Kiemelte, hogy a szója önmagában nem jelenthet megoldást, és fontos lenne azoknak a melléktermékeknek a használatára is koncentrálni, mint amelyek a kukorica, a napraforgó, vagy a repce ipari felhasználása után keletkeznek. Érdemes kiemelni a csillagfürtöt, az őszi borsót és a lucernát is, Magyarország számára ugyanakkor szintén perspektíva lehet a rovarfehérje, ami akár több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására is lehetőséget adhatna évente.

Bene Zoltán

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában kitért arra, hogy a világon megtermelt szója kétharmada Kínában landol. Az Európai Unióban Olaszország, Románia és Franciaország a legjelentősebb szójatermesztők, érdekes azonban, hogy a tavalyi évhez képest már Ausztria is megelőzi Magyarországot. Magyarországon 2,9 tonna szóját termesztenek hektáronként, az ára pedig tonnánként 100 ezer forint körül mozog. Jelenleg tonnánként 230 ezer forint körül van a szója önköltsége, ez azonban csak a hektáronként körülbelül 2,3 tonnás mennyiségnél térül meg. A cégvezető szerint a jövőben az jelentheti a legnagyobb problémát, hogy nem lesz majd megfelelő mennyiségű GMO-mentes vetőmag a magyar piacon, négy év alatt ugyanis a felére esett vissza a vetőmagelőállítás Magyarországon. A szója stabilabb fehérjenövény lehetne az országban, ha a gazdák megtanulnák jól termeszteni, jelenleg ugyanis hiányzik a megfelelő szaktudás, ami miatt például sok esetben nem megfelelő a betakarítási időpont sem – emelte ki.

Bustyaházai László

Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy a Magyarországon termesztett szója itt maradjon az országban, elsősorban a fogyasztónál kell keresni a megoldást. Az országban termesztett szójabab unikálisnak számít a GMO-mentessége miatt, Magyarországon azonban a GMO-mentesség prémium értékének még nincs akkora jelentősége a fogyasztónál, mint például külföldön. Ezért nehéz a magyar szójának versenyeznie a külföldi takarmánygyártókkal, akik a GMO-mentességet automatikusan árazzák. Jelenleg a pet foodnak, vagyis a kedvteléséből tartott állatoknak van a legnagyobb igénye a GMO-mentes takarmányra, és nem a gazdaságban tartott állatoknak. Ugyanakkor pár év múlva a GMO-mentesség prémium jelentőségét felül fogja írni a fehérjehiány, a legnagyobb kérdés pedig az európai ellátás lesz, ezért is fontos egy teljesen más struktúrájú takarmánygyártás kialakítása az elkövetkező 15-20 évben. Az ügyvezető igazgató szerint nem szabadna hagyni, hogy a rengeteg magyar kukoricából készült melléktermék kijusson az országból, emellett pedig érdemes lenne elgondolkozni a rovarfehérjén is, mint fehérjehelyettesítő alternatíva – közölte.

Kulik Zoltán

A Magyarországra érkező szója 95 százaléka génmódosított, a GMO kérdést azonban érdemes minden állatfajnál külön kezelni – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Míg a tejnél nincs marginális árkülönbség egy GMO-s és egy GMO-mentes termék között, addig a pulykánál és az indító takarmánynál brutális különbség jelentkezne, ami jelentős takarmánydrágulást eredményezne. 2016-ban a világ takarmánygyártása átlépte az 1 milliárd tonnát, ami azt jelenti, és ha ez a növekedés ilyen mértékben folytatódik az elkövetkező években, akkor a fehérje pár év múlva komoly mennyiségi probléma lesz az egész világon. Kulik Zoltán a kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan szintén az állati fehérjékben, azon belül pedig a rovarfehérjében látja az egyik megoldást.

Makai Szabolcs

Az biztos, hogy nem az elkövetkező években valósul majd meg, hogy a termékek teljes mértékben GMO-mentes alapanyagból készülnek, habár a szarvasmarha- és tejtermékeknél már megjelentek a GMO-mentes termékek – mondta Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A sertés- és baromfihús árakban ugyanakkor brutális áremelkedést jelentene, ha GMO-mentesek lennének, a vásárlók pedig még nem vásárolnak akkora mennyiségben ilyen jellegű termékeket, hogy ez kifizetődő legyen. A magyar takarmánygyártók részéről megvan az igény arra, hogy a Magyarországon megtermelt szóját használják, hiányzik azonban az elfogadható feldolgozói háttér, és a megfelelő nagyságú vetésterület hozzá.

Párkányi Gábor

Arra a kérdésre, hogy van-e különbség az import és a magyar szója minősége között, Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője elmondta, hogy nagy szórás tapasztalható az eredményekben, de az átlagok tekintetében nincs nagy eltérés. A GMO-val kapcsolatban azonban kiemelte, hogy a közelmúltban vizsgáltak GMO-mentes takarmányt, melyben import szója okozott szennyezettséget, és a terméket a kereskedelmi láncból kellett visszahozni.

Reng Zoltán

Idén szinte minden országból óriási igény mutatkozott a GMO-mentes gluténra, amelynek fő piaca a pet food és az akvakultúrák – hangsúlyozta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. A magyarországi kukoricafeldolgozás két fő piaca az izocukor és a bioetanol, amelyek nagyon szabályozott iparágnak számítanak, mindkettő piacát a politika határozza meg, jelenleg azonban kérdőjeles, hogy 2020 után mi vár erre a két iparágra. Nem biztos ugyanis, hogy a kukoricalapú melléktermékek elérhetőek lesznek majd 2020 után is, és akár az is bekövetkezhet, hogy feleannyi ilyen termék áll majd rendelkezésre Magyarországon, ha nem lesz meg a megfelelő politikai támogatás.

Forrás: agrárszektor.hu



Fehérjeprogram: 6 észszerű lépés 8 milliárd forint elköltésére

 

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja.

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

 
Lóbab: növényritkaság a szántókon

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártóipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősíttte meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

3. lépés: Kis fehérjenövénykultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetsen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

Extrudált szója

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végülis nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházok polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 Forrás: agrárszektor.hu



Van jövője a GMO-mentességnek Magyarországon

 

Akár hétszázezer, bizonytalan eredetű szója is kerülhet a magyar piacra évenként. Ezt akadályozhatja meg, illetve válthatja ki a közelmúltban elindított nemzeti fehérjetakarmány-program – írja a nak.hu portál.

Ugyan az EU-ban eddig is a legszigorúbban szabályozták a GMO-s termékeket Magyarországon, hiszen a génmanipulált termékek behozatalának tilalma él, de azt már képtelenség ellenőrizni, genetikailag „tiszta-e” például az importált szója. Megoldást csak az jelenthet, ha itthon, ellenőrzött körülmények között termeljük meg a takarmány-alapanyagokat. Idén ősszel egy újabb lépést tett a kormány a génmódosított termékek kizárása érdekében: beindult a nemzeti fehérjetakarmány-program.

E programmal kapcsolatban az újfehértói gazdákat kereste meg a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorának munkatársa. A gazdálkodók egybehangzóan úgy fogalmaztak: nagyon figyelni kell a vetőmagra, ugyanis azok kereskedője minden szívfájdalom nélkül eladhatja a GMO-s vetőmagot a gazdálkodóknak, különösen, ha azt olcsóbban tudja beszerezni, mint a nem génmódosított vetőmagot.

Kulik Zoltán, a program egyik atyja a műsorban úgy fogalmazott: megnőtt a világ élelmiszerigénye, és ezzel párhuzamosan nőtt a takarmányigény is, viszont ennek ellenére a magyar példát követve több uniós tagország is felismerte, hogy csökkenteni kell a dél-amerikai szója iránti kitettséget, hiszen ennek nagy része GMO-s szója.

– Ennek részeként indult be a magyar termesztésű szója támogatása is, azonban természetesen ezt nem lehet a végtelenségig növelni, így szerepet kaphat az innováció, akár új növények felhasználásával is, vagy új feldolgozási alternatívák megtalálásával – fűzte hozzá Kulik Zoltán, aki a GMO Ellenes Liga vezetője és a Vitafort Zrt. elnöke is. Szerinte tudatos fogyasztással alternatívát kell nyújtani a magyar vásárlóknak, és az alapoktól kezdve egészen a boltok polcáig egy rendszert kell alkotni a magyar, GMO-mentes szója körül.

Reng Zoltán, a Hungrana Zrt. vezérigazgatója a műsorban elmondta: akár hétszázezer, bizonytalan eredetű szója is kerülhet a magyar piacra évenként, ezt mindenképpen le kell csökkenteni, ugyanis ez a mennyiség több okból aggályos. A fehérjestratégia egyik központi elemének azt tartja, hogy ezt a hatalmas importot részben egyensúlyozzák, valamint azt is, hogy a magyar, GMO-mentes szója export helyett inkább belföldi felhasználásra menjen, hogy az itthon nevelt állatok jó minőségű GMO-mentes takarmányhoz jussanak. Ehhez természetesen ő is szükségesnek tartja, hogy növeljék a szójaföldek arányát a termőföldeken belül, azonban tudja, hogy a szója nem egy könnyű növény, és a megfelelő terméshozamok sem könnyen érhetőek el, de úgy véli, a GMO-mentességnek van jövője Magyarországon.

Forrás: agronaplo.hu




A tejből gyorsan eltűnhet a GMO, de a sertés- és a baromfihúsból nem

 

A szarvasmarha-tenyésztésben a génmódosított (GMO) szója kiváltása viszonylag könnyen megoldható, a sertésnél és baromfinál viszont a nálunk jóval előrébb járó németeknek és osztrákoknak sem sikerült ezt elérni. Még évekig olyan húst kell tehát fogyasztanunk, amelyekben GMO-s importált alapanyag van, és ezt sokan potenciális veszélyforrásnak látják az emberi egészségre nézve. Hosszabb távon azonban szakértők szerint reális cél lehet, hogy a takarmányozásban kiváltsuk a génmódosított szóját, bár egyelőre hiányoznak az alternatív fehérjenövények. Most indul egy kormányzati fehérjeprogram, amelynek célja a jelenlegi helyzet javítása.

A génmódosított szója kiváltása elvileg a szarvasmarha-tenyésztésben (illetve a tejtermelésben) a legegyszerűbb. A szarvasmarhák, ezen belül a tejelő tehenek fő táplálékbázisát ugyanis elsősorban a jó minőségű tömegtakarmányok (kukorica szilázs, lucerna szenázs stb.) jelentik – világította meg a helyzetet Kulik Zoltán, a takarmány-előállítással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója, aki a GMO-Mentes Magyarországért Egyesület létrehozásában is tevékenyen részt vett.

A szarvasmarháknál jelenleg használatos receptúrák csak 10–12 százaléknyi szóját tartalmaznak, a szükséges fehérje-kiegészítés ezáltal kisebb, mint a monogasztrikus állatok (baromfi, sertés) esetében, ahol 16–20 százalék szójafelhasználás van a takarmányban. Szarvasmarha esetében tehát a szója nagy része egyéb növényi fehérjeforrásokkal (napraforgó, repce) pótolható, de a fehérjeszükségletük kielégítésére részben „nem fehérje eredetű” nitrogénforrások (NPN anyagok – Non Protein Nitrogén), például a karbamid is felhasználhatók.

Elvileg a sertés és a baromfi esetében is lehetséges 100 százalékban kiváltani a GMO-szóját, bár a gyakorlatban ez nagyon komplex feladat. Ezt még azokban az országokban sem sikerült elérni (Németország, Ausztria), ahol a GMO-mentes takarmányozásra már Magyarországnál régebben törekszenek. A fehérjeszükséglet, és ezen belül is a fehérjék aminosav-összetétele a monogasztrikus állatok számára ugyanis érzékenyebb igény, mint a szarvasmarhák takarmányainak esetében.

Nem alkalmazhatók NPN anyagok sem, ellentétben a kérődzőkkel. Használhatók ugyanakkor egyéb növényi eredetű fehérjeforrások, (extrahált napraforgó, repce), illetve fel kellene újítani a korábbi gyakorlatban használt növényi fehérjeforrások (borsó, lóbab, csillagfürt stb.) termesztését, alkalmazását – emelte ki Kulik Zoltán.

Ami a kisebb állományokat illeti, juhok és kecskék esetében nem jellemző a magas szójahasználat. Az intenzíven tartott juhállományok takarmányaiban a fehérjeszükséglet nagyrészt egyéb növényi fehérjeforrásokkal (pl. lucernaliszt) biztosítható.

A teljes GMO-mentesség elérése a hazai állati takarmányozásban reális cél lehet, azonban ki kell hangsúlyozni, hogy nem egy-két éven belül – összegezte Kulik Zoltán. Hosszú évek átgondolt és nagyon tudatos munkájára van szükség, ahol figyelembe kell venni közgazdasági jellegű problémákat (termelési költségek), szociológiai problémákat (fogyasztói árérzékenység, általános életszínvonal) és piaci viszonyokat (kereslet a GMO-mentesen takarmányozott állati termékekre).

A napokban kapott megbízást új fehérjeprogram kidolgozására a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amelynek célja elsősorban a génmódosított importszója kiváltása lenne. Ez kétféle módon lehetséges: egyrészt GMO-mentes szóját használni a takarmányozásban, másrészt pedig a szóját egyéb fehérjeforrásokkal helyettesíteni.

Magyarországon a takarmányipari szójadara-felhasználás 550–600 ezer tonnára tehető, amely 680–750 ezer tonna szójababból állítható elő. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, és ennek meghatározó részét három ország adja: az Egyesült Államok, Brazília és Argentína. Így hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba – mondta el az agrárszektor.hu-nak korábban adott interjújában Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója is.

A felhasználási kényszer legfőképpen a hazai vetésszerkezet struktúrájából ered. A kukorica és a búza a teljes magyarországi vetésterület felét adja, több mint 2 millió hektárt. A napraforgó és a repce közel 800 ezer hektárt foglal el, és a maradékon osztozik a többi növény. Hiányoznak tehát a takarmányozás és az élelmiszer-előállítás szempontjából is rendkívül fontos fehérjenövények, amelyeknek a legnagyobb bázisa a világ többi országához hasonlóan a szója.

GMO-mentes szóját elvileg importból is be lehet szerezni. Ennek persze vannak korlátai, mert a világ szójatermésének több mint 80 százalékát adó három ország már nagyrészt csak GMO-szóját állít elő, bár Brazíliában még van GMO-mentes szójatermesztés. Ez viszont csak jelentős felárral szerezhető be, ami 30–100 USD/tonna között változik. Természetesen Magyarországon is van lehetőség szója termesztésére. Idén több mint 65 ezer hektáron vetettek GMO-mentes szóját, amelyből ősszel várhatóan 120–130 ezer tonna szójatermés lesz, ám ez a szükségleteinknek csupán a töredékét képes kielégíteni.

A hazai termelésnek vannak korlátai, mert a klimatikus viszonyok nem kedvezőek a szója számára, ezért a terméshozam jóval elmarad a legnagyobb termelőkhöz viszonyítva. Ráadásul a hazai GMO-mentes szója legnagyobb részét – az árkülönbözet miatt – a termelők a korábbi években eladták Ausztriába, Németországba. A legideálisabb esetben is csak a felét lesz képes megtermelni Magyarország a jelenlegi gyakorlat szerinti szójaszükségletének. Nincs elegendő és alkalmas termőterülete ahhoz, hogy önellátó legyen – mondta Kulik Zoltán.

Forrás: agrárszektor.hu




GMO-viszály: követ dobtak az állóvízbe ezzel a javaslattal

 

Előnyösnek ítélik hazai takarmányipari cégek, hogy az agrártárca a jelenlegi 0,1 százalékról 0,9 százalékra kívánja emelni a GMO-mentességet jelentő határértéket a takarmányokban és az élelmiszerekben. Vállalati vélemények szerint a módosítás javítaná az exportlehetőségeket, de a magyar fogyasztók számára is kedvező lenne. A minisztérium és a takarmányipar máris összecsap ugyanakkor a természetvédőkkel, akik azt állítják, hogy a szabályozási változtatás ellentétes lenne az alaptörvényben rögzített, GMO-kkal szembeni „zéró tolerancia” elvével, és megtévesztené a magyar vásárlókat.

Összességében kedvezőnek tartják a hazai takarmánygyártók, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) módosítani akarja a növényi eredetű takarmányok és élelmiszerek GMO-mentességével kapcsolatos határértéket. A cégek versenyképesebbek lesznek a nemzetközi piacokon, ha a tolerálható GMO-szennyeződés tartalmát maximum 0,9 százalékra emelik a jelenlegi 0,1 százalékról.

Az FM előterjesztése szerint hamarosan megváltozik a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló rendelet. A tárca indoklása szerint a jelenlegi magyar szabályozás szigorúbb előírásokat állapít meg a takarmánytermékre, és így közvetve az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan, mint a Duna-régió országainak hasonló szabályozásai. A jelenlegi rendelet alapján azok a növényi eredetű takarmányok és élelmiszerek jelölhetők GMO-mentesként, amelyekben a GMO-tartalom legfeljebb 0,1 százalék. Ez változna a jövőben maximum 0,9 százalékra.

A hazai termesztésű takarmány-alapanyagok felhasználásánál a 0,1 százalék tartható is, azonban az import takarmányok felhasználása kapcsán a szállítás, feldolgozás során előfordulhatnak ezt meghaladó szennyeződési értékek is. Ez az oka annak, hogy a régiós sztenderd megengedi azon takarmányok felhasználását, amelyekben a szennyezettség nem haladja meg a 0,9 százalékot, az új hazai előírás tehát ehhez igazodna. A kérdést a tárca több tucat állami szervvel és társadalmi szervezettel egyezteti.

Az Európai Unió piacán 0,9 százalékos határérték mellett lehet GMO-mentes szójadarát vásárolni, miközben a magyar küszöb 0,1 százalék – állapította meg az agrárszektor.hu-nak Kulik Zoltán, a takarmány-előállítással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Természetesen ez nagymértékben érinti a hazai takarmánypiacot, hiszen a jelenlegi szabályozás értelmében az ugyanabból az alapanyagból, ugyanolyan technológiával gyártott termék nálunk nem minősül GMO-mentesnek, míg Európa más helyein gyártva igen.

A dabasi központú cég vezetője úgy gondolja, hogy a határérték változtatása nem feltétlenül a hazai takarmánygyártókat fogja előnybe hozni a piacon, hanem a fogyasztók járnak vele jobban. Így ugyanis sokkal több vásárlóhoz eljuthat a GMO-mentes élelmiszer, amit ma csak kis mértékben vagyunk képesek előállítani. A GMO-mentes szója nélküli takarmányozást most szinte csak a kisüzemek tudják megoldani, így viszont olyan szintű prémiumfelár rakódik rá a termékekre, hogy csak egy nagyon szűk réteg tudja megvásárolni azokat.

A GMO-mentes takarmánypiac jelenleg meglehetősen kicsi. A legkönnyebben a szarvasmarha-ágazat tud átállni a GMO-mentes termelésre, mert itt jelentkezik a legkevesebb szójadara-felhasználás, illetve az alternatív fehérjehordozók is itt állnak a legnagyobb részben rendelkezésre. A legkomolyabb fejtörést a szárnyasok takarmányozása jelenti, mivel az országos szójafelhasználás közel fele ott jelentkezik – mondja Kulik Zoltán.

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója ötletgazdája és alapítója volt A GMO-mentes Magyarországért Egyesületnek, amelyet 2015-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy hazánkban megvalósuljon a minél teljesebb GMO-mentes élelmiszerlánc. A civil szerveződés azért áll ki a mostani rendeletmódosítás mellett, mert szerintük ennek az lehet az eredménye, hogy a GMO-mentes élelmiszerek is elérhető áron jelennek majd meg a boltok polcain, vagyis a fogyasztók nem a pénztárcájuk, hanem a meggyőződésük alapján választhatnak ilyen termékeket.

A tervezett rendeletmódosítás nagy jelentőségű, mivel akik GMO-mentes alapanyagot vagy tápot gyártanak exportra, azoknak a 0,1 százalékos határérték mindig jelentős versenyhátrányt jelentett – emelte ki Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója is. Szerinte sokszor kérdés volt az is, melyik szabályzásnak kell megfelelni, az új előírás viszont harmonizálni fog az EU egyes országainak határértékeivel, így egyszerűbb helyzetet teremt.

Természetesen eddig sem kellett eltérő termékeket gyártani Európába és a hazai piacra, hanem a magyar előírásnak megfelelő értéknek kellett megfelelni már a gyártási folyamat legelejétől. Ha a GMO-szennyezettség mértéke 0,1 százalék fölötti volt, már az alapanyagot sem tudták „bevételezni” – említett egy jellemző problémát Bustyaházai László. Az UBM (cégcsoport szinten) évi 40 ezer tonna szójababot vásárol fel, és viszonylag nehéz volt olyan beszállítókat találniuk, amelyek a szigorúbb feltételnek is meg tudtak felelni. Most a helyzet sokkal egyszerűbb lesz.

A fogyasztók szempontjából a megemelt küszöbnek nincs jelentősége, hiszen a 0,9 százalék is olyan alacsony határérték, ami nem érezteti hatását a végtermékben. Bustyaházai László szerint a magasabb hatérérték elfogadottságát mutatja, hogy az EU jó részében már régóta ez van érvényben. Az ő partneri körük elsősorban a tejtermelők közül kerül ki, de gyártanak GMO-mentes alapanyagot vagy tápot pulykák és víziszárnyasok részére is, illetve az árutojó-termelésbe is adnak el ilyen termékeket, és van brojlercsirke tápsoruk is.

Érdekes, hogy a fogyasztók sokszor igényesebbek házi kedvenceik táplálékával, mint a saját magukéval kapcsolatban. A magyarországi kutya-, macska- és nyúltáp-gyártásnak ugyanis gyakori előírása a GMO-mentesség. A pet-ágazat az egyik legjelentősebb vásárlója a GMO-mentes import szójadarának, és ez a vásárlói kívánalmak miatt alakult így. A GMO-mentes termékek gyártása és forgalmazása – véli az ügvezető igazgató – még mindig gyerekcipőben jár. Elsősorban azért, mert minden ilyen stratégiának az a legfontosabb eleme, hogy legyen egy olyan felvevőpiac, amely a prémiumárat meg tudja fizetni.

A határérték megemelése a cég számára egyszerűsítést hoz a minőségirányításban, a beszállítói kör is szélesedhet, export oldalról pedig megkönnyíti az elvárásoknak való megfelelést. A partnerek eddig sem értékelték, hogy 0,1 százalékot tudtunk 0,9 helyett, ez ugyanis alapvetően csak marketingeszköz. Az, hogy a termékeinket GMO-mentesnek deklaráltuk, a vevőknek eddig is elegendő volt – mondta Bustyaházai László.

A GMO-mentességgel kapcsolatos FM rendelet módosítása mindenekelőtt az eddigi szójafelhasználásra lesz kihatással. Jelenleg 560–570 ezer tonna szójadarát használnak fel Magyarországon, és ennek több mint 90 százaléka génmódosított. Ha minden alternatív fehérjeforrást alkalmaznánk, és a lehetséges legnagyobb területen termelnénk GMO-mentes szóját, ma éves szinten akkor is közel 200 ezer tonna GMO-mentes szójaimportra szorulna Magyarország.

A helyzetet megnehezíti, hogy az idehaza megtermelt szója jelentős részét, éves szinten 100–150 ezer tonnát Nyugat-Európába adják el a hazai termelők a magas prémiumár miatt. Míg 1 tonna GMO-s szójadara ára 110 ezer forint körül mozog, addig a GMO-mentesé a 130 ezer forintot is meghaladja. Ezt a fehérjeforrást tehát lehetetlen kiszorítani a termelésből, vagyis egyszerűbb egy megengedőbb határértéket meghatározni.

Az agrártárca javaslata ellentétes az alaptörvény szellemével, félrevezetné a fogyasztókat, valamint az eddigi zéró tolerancia feladását jelentené – jelentette ki ugyanakkor a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Szerintük ugyanis a határértéket úgy emelné meg a szaktárca, hogy közben a génmódosítás-mentesség látszatát keltené a vásárlók szemében. Ha lehetővé teszik a 0,9 százalékos GMO-szennyezést a „génmódosítás-mentes” termékekben, azzal egyrészt uniós szinten lejáratnánk a hazai „GMO-mentes” jelölést, másrészt aláásnánk az országról a téma kapcsán eddig kialakult pozitív képet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fidrich Róbert, az MTVSZ környezet és globalizáció programfelelőse.

A természetvédők szerint bizonyos érdekkörök nyomására került elő a korábbinál magasabb, 0,9 százalékos határérték bevezetése. Másfél éve a mostani rendelet első tervezetében az FM már megpróbálkozott egy megengedőbb, 0,4 százalékos határérték bevezetésével, de akkor a szövetség szerint ezt szakmai érvekkel sikerült 0,1 százalékra módosítani.

Forrás: agrárszektor.hu




Vannak kockázatok, de nagy lehetőségek rejlenek a szójában

 

A tavalyi bő 60 ezer hektáros szójatermő terület idén akár 80 ezerre, jövőre pedig 90 ezer hektárra emelkedhet egyes iparági becslések szerint. A kukoricában is óriási potenciál van még, 5 éven belül megduplázódhat a globális termésátlag. A sertés- és marhatenyésztők nehéz időszak elé néznek, hiszen az oroszok az embargó bevezetése óta lényegében önellátóvá váltak, és 2018 tavaszától a tejárak újabb esésére is számíthatunk. Minderről a Portfolio és az agrárszektor.hu kecskeméti Agrárium 2017 konferenciáján esett szó.

Amikor a hazai versenyképes fehérjenövényekről beszélünk, egyrészt a magas fehérjetartalmú kalászosok jöhetnek szóba, másrészt pedig a szója, amiből viszont messze nem vagyunk önellátóak – elemezte a helyzetet előadásában Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Ők az időarányos vetőmageladás alapján úgy becsülik, hogy 2017-ben a tavalyi bő 60 ezer hektáros szójatermő terület 80 ezerre is emelkedhet, 2018-ban pedig 90 ezer fölé mehet. Érdemes is megfontolni a termesztését, hiszen e fehérjenövényünk hektáronként 120 kilogramm hatóanyagot hagy maga után a talajban tiszta nitrogén formájában, ami – összesítve – 1,7 milliárd forint „ajándékot” jelent a magyar gazdák számára.

Bene Zoltán

A világban az elmúlt fél évszázadban óriási változások történtek, míg ugyanis 1964-ben csupán 30 millió tonna volt a globális szójatermelés, tavaly már rekordmagasságba, 337 millió tonnára emelkedett. Ennek 80-90 százalékát az USA, Brazília és Argentína állítja elő, mivel azonban itt génmódosított szójababról van szó, a GMO-mentes termékek révén akár nekünk is lehet keresnivalónk a piacon. Jelenleg a 337 millió tonna szójababból csupán 5 milliót tesz ki az igazoltan GMO-mentes mennyiség.

2015-ben az akkori 2000 magyar szójatermelő mellé körülbelül 3000 új gazda vágott bele a termelésbe. Az ő kezüket még „fogni kellett”, hiszen többségük sohasem próbálkoztak e fehérjenövény előállításával, és mivel rossz szójás évünk volt, körülbelül 1000-en a következő esztendőben már fel is hagytak a próbálkozással. A maradók közül viszont sokan már másodvetésként is gondolkoznak a szójában, ami akár a kukoricánál is jövedelmezőbb lehet, de valóban meg kell tanulni a termesztését – emelte ki Bene Zoltán.

Az elmúlt 30 évben megduplázódott a világ kukoricatermése, az éllovas USA-ban 385 millió tonnára, Kínában pedig 220 millióra emelkedett. A növényben azonban még óriási terméspotenciál van, 5 éven belül akár tovább duplázódhat a globális termésátlag – festette le a jövőképet Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója. A szabadegyházi központú óriáscég 1,15 millió tonna kukoricát dolgoz fel évente, amiből 400 ezer tonna takarmányterméket állít elő. Ennek 75-80 százalékát Magyarországon értékesítik, és ha nem lenne, alighanem import (génmódosított) szójával kellene helyettesítenünk.

Reng Zoltán

Fontos végtermék a bioüzemanyag is, bár sokan azzal vádolják a gyárakat, hogy ezzel az emberek elől veszik el a táplálékot. A FAO adatai szerint viszont jelenleg is 1 milliárd hektár szántóföld áll szabadon, és már ma 9 milliárd embernek termelünk élelmiszert, ám a féktelen (némely országban 50 százalékos) pazarlás miatt ez nem feltétlenül érződik.

A Hungrana által megtermelt 400 ezer tonna takarmányból 285 ezret a magas fehérjetartalmú CGF tesz ki, 52 ezret az állateledelekben hasznosítható glutén, míg 68 ezer tonnát a kukoricaolaj-előállítás alapanyagául szolgáló csíra. Reng Zoltán véleménye szerint a hozzájuk hasonló feldolgozóipari vállalatok haszna megkérdőjelezhetetlen, hiszen állandó jelenlétük hosszú távú tervezésre és befektetésre ösztönzi a termelőket.

A kukoricából is lehet magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani. A kukoricatörkölynek is nevezett DDGS például a takarmánykukorica fehérje-, zsír- és rosttartalmának háromszorosával rendelkezik. A Pannonia Ethanol ebből – bő 1 millió tonna alapanyag feldolgozásával – évente 350 ezer tonnát állít elő, valamint 11 ezer tonna kukoricaolajat, és nem mellesleg 450 millió liter bioetanolt. A Dunaföldváron gyártó vállalat ezzel nem csupán „zöld” cégnek számít, de az 1 millió tonnás éves kukoricafelvásárlásával komoly árstabilitást is eredményez a magyar piacon – összegezte Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója.

Hódos Ferenc (jobbra)

Magyarországra ma az egészségtelen vetésszerkezet jellemző, főleg a fehérjenövények rovására – állapította meg Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott főigazgatója. Szójából is importra szorulunk, pedig akár 250-300 ezer hektárra is emelhetnénk a potenciális termőterületet.

Tény ugyanakkor, hogy tudásintenzív növényről van szó, és félő, hogy a gazdálkodók kudarcai „bebetonozhatják” a jelenlegi termőterületet, amire már vannak is utaló jelek. A szója-előállítás kockázatos, ezért is kellene például az öntözésfejlesztést vele párhuzamosan végrehajtani, és Gyuricza Csaba szerint most már elengedhetetlen a hazai fehérjeprogram beindítása.

Az évi 3,5 millió tonnás takarmánypiacon a szója talán a legmeghatározóbb alapanyag – emelte ki Kulik Zoltán is, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A baromfiszektor 300 ezer tonnát használ fel belőle, a sertéstenyésztés 100 ezret, a marhatartás pedig 60-70 ezer tonnát, pedig ez akár 75-80 százalékban kiváltható lenne alternatív receptúrákkal. Ki kellene használnunk, hogy Európában nagyon kevesen képesek megvalósítani a GMO-mentes takarmányozást, nálunk viszont ez kivitelezhető lenne. Figyelembe kell venni azt is, hogy a génmódosított és GMO-mentes szója tonnánkénti piaci ára között legalább 40-80 dollár van, vagyis jobban meg kellene becsülnünk ezt az értékes alapanyagot.

A sertéstenyésztés az orosz embargó bevezetése után nehéz helyzetbe került, az EU-ban túltermelés következett be, az árak esni kezdtek – vázolta fel Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója. Mivel nyugaton csökkenteni kezdték a szaporítói hátteret, a trend idővel megfordult, így fél éve már 390 forint körüli kilogrammonkénti felvásárlási árral kalkulálhatunk, ami a 320-330 forintos bruttó önköltségi árral párosulva nyereséges termelést tesz lehetővé.

Gond viszont, hogy még mindig nincs elég malac a piacon, ezért Csitkovics Tibor szerint októberig biztosan megmarad a jelenlegi árszint. Ugyanakkor az embargó esetleges feloldása után sem jön el a Kánaán, mert Oroszországban időközben olyan fejlesztéseket hajtottak végre, hogy lassan túltermeléssel kell szembenézniük. A hazánkhoz hasonló kisebb országok a jövőben legfeljebb csak a réspiacokban gondolkodhatnak emiatt.

2017-ben a tejárak végre elérték a literenkénti 90 forintos szintet, és alighanem 95 forint körül fognak egy időre megállapodni – vélte Kulik Zoltán. A 65-70 forintos árak alaposan megtépázták az ágazatot, most tehát a rendeződés ideje jött el, de nem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon. 2018 tavaszán ugyanis alighanem megint túltermelésbe fordul a globális piac, és érkezhet az újabb áresés.

A baromfiágazatban a madárinfluenza miatt történt komoly átrendeződés, a feldolgozóiparunk prémium piacokról esett ki. A járvány által leginkább érintett víziszárnyasoknál nagy kihívás lesz, hogyan lehet zárt tartásban végigvinni a tenyésztésüket – fogalmazott meg egy problémát Bustyaházai László, az UBM Csoport ügyvezető igazgatója. De mondott jó híreket is, szerinte például a pecsenyekacsa lesz a jövő brojlercsirkéje, vagyis érdemes lesz vele foglalkozni. Egyelőre jól járt a tojástermelés is az állománycsökkenéssel, bár ezt a területet az 5 százalékos áfa bevezetése is segítette.

Forrás: agrárszektor.hu




Megjelent a GMO-s hazai szabályozás

 

A Magyar Közlöny 2016. évi 138. számában megjelentetésre került a 61/2016. (IX. 15.) FM Rendelet, amely a GMO mentességre utaló jelölést szabályozza. A jogszabály 2016. szeptember 20. napon hatályba lépett.

A megjelent jogszabályt az alábbiakban olvashatja el.

 




Brüsszeli jóváhagyásra vár a GMO-Rendelet

 

Még néhány hónapot várni kell a GMO-mentes jelölés bevezetésére, az élelmiszerekre és takarmányokra az Európai Bizottság jóváhagyása után, várhatóan az első félévben kerülhet fel a „GMO-mentes termelésből” védjegy. Az állati termékek közül a jövőben egyre több tétel kerülhet be ebbe a körbe, miután egyre nő a hazai, mentes fehérjetakarmány mennyisége.

Brüsszeli jóváhagyásra vár a GMO (génmódosított organizmus)-mentes jelölésről szóló rendelet, miután a tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése tavaly év végén lezárult. Az Európai Bizottság notifikációjára alapesetben három hónapot kell várni, ugyanakkor ha a tervezettel kapcsolatban a bizottság, vagy valamelyik tagállam kifogást emel, az az eljárást további három hónappal meghosszabbíthatja – nyilatkozta lapunknak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A GMO-mentes jelölés bevezetésével kapcsolatos munkálatokat már tavaly megkezdte a tárca, az eredeti tervek pedig arról szóltak, hogy 2016 elején a boltokba kerülhetnek az első, védjeggyel ellátott termékek. Erre azonban – az uniós jóváhagyást követően – még várni kell, az államtitkár számításai szerint az év első felében léphet hatályba a rendelet.

A kormány holnapjára felkerült tervezet szerint GMO-mentes jelölést kaphatnak azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak genetikai­lag módosított alapanyagot, az állati termékeknél pedig azok, amelyek esetében bizonyíthatóan mentes takarmányon nevelkedett a jószág. Mivel a módosított növény véletlen előfordulását nem lehet kizárni, ezért az élelmiszereknél 0,4 százalékos hibahatár megengedett. A rendelet az állati termékeknél is megengedő, itt egy rövid átállási időt határoztak meg, így például ha a szarvasmarha legalább hat hónapja GMO-mentes takarmányt kapott, akkor a teje már mentesnek minősül. A jelölést első körben a hús, a hal, a tej, a tojás, a méhészeti termékek, valamint a növényi eredetű termékek körében vezetnék be, illetve a takarmányok esetén is feltüntethető lesz, hogy az adott termék GMO-mentes termelésből származik.
Nagy István lapunknak arról is beszélt: a kormányzat eltökélt célja, hogy a fehérjenövények esetében minél inkább visszaszorítsa az importot, amelynek ma nagy részét a génmódosított szója teszi ki. Európa csak elenyésző hányadban tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmány szükségletét, ami jelentős kockázatot jelent az állattenyésztésnek. A helyzet Magyarországon az európai átlagnál valamelyest jobb, de messze nem kielégítő – hívta fel a figyelmet.

Annak érdekében, hogy emelkedjen a fehérjenövények termelése, hazánk – az uniós agrártámogatások keretéből – új termeléshez kötött támogatást vezetett be, így erre a célra 2020-ig évente 26,2 millió euró (8,1 milliárd forint) áll rendelkezésre. Ebből szálas fehérjetakarmány termesztésre hektáronként 34 ezer forint, míg szemes fehérjenövények esetén 51,5 ezer forintot kaphatnak a gazdálkodók. – A megemelkedett támogatásnak köszönhetően tavaly a várakozásainkat felülmúlóan nőtt a szója vetésterülete, a 2014-es 40-42 ezer hektár után 2015-ben közel 78 ezer hektárról takarítottak be szóját a termelők. A tárca számításai szerint 2020-ig – csak a támogatásoknak köszönhetően – 120 ezer hektárra nőhet a szójatermő vetésterülete. A gazdák szójatermesztési kedvét tovább növelheti a következő évek öntözésfejlesztési programja és a bővülő piaci kereslet. Az öntözésfejlesztési programok a hazai GMO-mentes szója termesztés esetében jelentős területnövekedést, valamint hektáronként termésátlag-növekedést eredményezhetnek – mondta Nagy István.

Forrás: https://www.magyaridok.hu/

 




Magyar Nemzet interjú

 

Az elmúlt héten GMO-szennyezettséget mutatott ki egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vetőmag-előállító és feldolgozó üzem hibridkukorica vetőmagtételénél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a vetőmagot hatósági zár alá helyezték és megsemmisítik. Az eset is arra irányítja a figyelmet: nem lehetünk elég óvatosak. A lakosság megfelelő tájékoztatásáért is alakult a közelmúltban a GMO-mentes Magyarországért Egyesület, amelynek céljai között szerepel többek között az is, hogy a GMO-mentes termékekre ősztől külön logó kerüljön.

Velkei Tamás

Az EU országaiban készített felmérés szerint, a lakosság négyötöde GMO-mentes terméket vásárolna, ha van rá lehetősége. (A GMO genetikailag módosított szervezetet jelent, amelynek génállományát mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre.) Bár manapság még csak erős a gyanú arra, hogy bizonyos betegségek a génmódosított élelmiszereknek köszönhetők, a most alakult GMO-mentes Magyarországért Egyesület a „szántóföldtől az asztalig” elvet vallja. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az tányérjukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosítás-mentességét. Nem ördögűzésre van szükség, de a vásárlókat pontosan kell tájékoztatni. Kulik Zoltán, az egyik alapító, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója történelmi pillanatnak nevezte az egyesület megalakulását, amelynek létrejöttét kétéves munka előzte meg. Szerinte „nehéz brüsszeli harcok” után érkezhetett el az ország a lépésig, a szója-lobbi és az aminosav termelők ellenállása ugyanis sokáig ódázta a döntést. – Csak tavaly 550-600 ezer tonna extrahált szója érkezett az országba, amelynek 95 százaléka GMO-val szennyezett. Emellett az áfa-csalt, megutaztatott húsáruk, termékek miatt nehéz nyomon követni, valójában mi kerül az élelmiszerünkbe, miközben az itthon termelt szója és minden egyéb gabona GMO-mentes – hangsúlyozta a vezérigazgató. A honi szója 85 százalékát azonban Magyarország exportálja a nem génmódosított takarmányra vevő országokba, tette hozzá Kulik Zoltán, helyette pedig GMO-s szóját importálunk. Hogy számokkal is illusztráljuk: az Európai Unióban előállított mintegy 150 millió tonna takarmánynak 30 millió tonnánál magasabb a szója hányada, amelyből csupán egymillió tonna a GMO-mentes. Magyarország nagyon is alkalmas a GMO-mentes takarmány termelésére, ám ma csak 40 ezer hektáron folyik szója termelés, miközben a termőterület akár az ötszörösére is növelhető lenne. Ha nagyobb területeket tudnánk bevonni a szója termesztésébe, további előnyökkel is járna. A növényt ma ugyanis leginkább Baranya megyében termelik, ott, ahol hatalmas a munkanélküli, képzetlen munkaerő, amely azonban alkalmazható volna a mezőgazdasági munkában.

Jogosan merül fel a kérdés, miért van egyáltalán szükség szójára? Nos, a Földön jelenleg hétmilliárd ember él, és a népesség csak növekszik, azaz ugyanakkora területen kellene gyorsabban nagy mennyiségű élelmiszert előállítani, mint évszázadokkal ezelőtt, magyarázza Kulik Zoltán. Ez csak olyan fehérjékkel lehetséges, amelyek például a sertés kétéves növekedési ciklusát lecsökkentik
180 napra. Egy kilogramm szója közel fele fehérje, míg a takarmányborsónak csupán ötöde. De nemcsak szójával volna érdemes foglalkozni. A vezérigazgató szerint a szarvasmarha takarmányozása során a szója mellett vannak alternatív megoldások, hiszen hazánk napraforgó és repce termesztése nagy hagyományokra nyúlik vissza. Ezen olajos magvak magas fehérjetartalmú melléktermékei megfelelő kiegészítésekkel alkalmassá válhatnak a szója bizonyos hányadának kiváltására. Emellett olyan, már elfeledett takarmánynövényeket is újra kezdhetnénk termelni, mint a csillagfürt, a lóbab vagy a takarmányborsó; továbbá az etanol gyártása során is keletkezik nagy mennyiségű fehérjetartalmú melléktermék.

Az EU-ban jelenleg az állati fehérjék etetése a halliszt kivételével nem engedélyezett, pedig a probléma nagy részét megoldaná, hogy ha az állati fehérjék kereszt etetését (pl. sertéstakarmányokba keverhető baromfi hús és vérliszt) engedélyeznék.

Lehetőség tehát akad bőven, ám Kulik Zoltán szerint nem elég, ha csak a takarmányosok, a termelők hímzik zászlajukra a GMO-mentességet, a feldolgozóiparnak is csatlakozni kell az egyesülethez. Szerencsére a szervezet megalakulása óta egyre több cég érdeklődik a társulás lehetőségeiről. Érdeklődésünkre a Vitafort vezérigazgatója leszögezte: a vásárló árérzékeny, ezért nem szabad, hogy a jövőben a GMO-mentes termékek drágábbak legyenek. Hamarosan jelzésük is megoldott lesz, várhatóan az év végével legkésőbb jövő év elejétől logóval jelzik a nem génmódosított termékeket az üzletekben.

KOCKA ALÁ

Tizenegyek

A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet az alábbi cégek alapították:
Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. / Mezőfalvai Zrt.,
Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt., Alföldi Tej Kft., Hubai és
Társai Kft., Solum Zrt., Kisalföldi Mg. Zrt., Sárkeresztesi Mezőgazdasági Zrt.,
Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt., Noack Magyarország Kft., Organit
Kft., Üllőparti Gazdaszövetkezet.

Velkei Tamás, Magyar Nemzet