Megjelent a GMO-s hazai szabályozás

A Magyar Közlöny 2016. évi 138. számában megjelentetésre került a 61/2016. (IX. 15.) FM Rendelet, amely a GMO mentességre utaló jelölést szabályozza. A jogszabály 2016. szeptember 20. napon hatályba lépett.

A megjelent jogszabályt az alábbiakban olvashatja el.

 




Brüsszeli jóváhagyásra vár a GMO-Rendelet

Még néhány hónapot várni kell a GMO-mentes jelölés bevezetésére, az élelmiszerekre és takarmányokra az Európai Bizottság jóváhagyása után, várhatóan az első félévben kerülhet fel a „GMO-mentes termelésből” védjegy. Az állati termékek közül a jövőben egyre több tétel kerülhet be ebbe a körbe, miután egyre nő a hazai, mentes fehérjetakarmány mennyisége.

Brüsszeli jóváhagyásra vár a GMO (génmódosított organizmus)-mentes jelölésről szóló rendelet, miután a tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése tavaly év végén lezárult. Az Európai Bizottság notifikációjára alapesetben három hónapot kell várni, ugyanakkor ha a tervezettel kapcsolatban a bizottság, vagy valamelyik tagállam kifogást emel, az az eljárást további három hónappal meghosszabbíthatja – nyilatkozta lapunknak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A GMO-mentes jelölés bevezetésével kapcsolatos munkálatokat már tavaly megkezdte a tárca, az eredeti tervek pedig arról szóltak, hogy 2016 elején a boltokba kerülhetnek az első, védjeggyel ellátott termékek. Erre azonban – az uniós jóváhagyást követően – még várni kell, az államtitkár számításai szerint az év első felében léphet hatályba a rendelet.

A kormány holnapjára felkerült tervezet szerint GMO-mentes jelölést kaphatnak azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak genetikai­lag módosított alapanyagot, az állati termékeknél pedig azok, amelyek esetében bizonyíthatóan mentes takarmányon nevelkedett a jószág. Mivel a módosított növény véletlen előfordulását nem lehet kizárni, ezért az élelmiszereknél 0,4 százalékos hibahatár megengedett. A rendelet az állati termékeknél is megengedő, itt egy rövid átállási időt határoztak meg, így például ha a szarvasmarha legalább hat hónapja GMO-mentes takarmányt kapott, akkor a teje már mentesnek minősül. A jelölést első körben a hús, a hal, a tej, a tojás, a méhészeti termékek, valamint a növényi eredetű termékek körében vezetnék be, illetve a takarmányok esetén is feltüntethető lesz, hogy az adott termék GMO-mentes termelésből származik.
Nagy István lapunknak arról is beszélt: a kormányzat eltökélt célja, hogy a fehérjenövények esetében minél inkább visszaszorítsa az importot, amelynek ma nagy részét a génmódosított szója teszi ki. Európa csak elenyésző hányadban tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmány szükségletét, ami jelentős kockázatot jelent az állattenyésztésnek. A helyzet Magyarországon az európai átlagnál valamelyest jobb, de messze nem kielégítő – hívta fel a figyelmet.

Annak érdekében, hogy emelkedjen a fehérjenövények termelése, hazánk – az uniós agrártámogatások keretéből – új termeléshez kötött támogatást vezetett be, így erre a célra 2020-ig évente 26,2 millió euró (8,1 milliárd forint) áll rendelkezésre. Ebből szálas fehérjetakarmány termesztésre hektáronként 34 ezer forint, míg szemes fehérjenövények esetén 51,5 ezer forintot kaphatnak a gazdálkodók. – A megemelkedett támogatásnak köszönhetően tavaly a várakozásainkat felülmúlóan nőtt a szója vetésterülete, a 2014-es 40-42 ezer hektár után 2015-ben közel 78 ezer hektárról takarítottak be szóját a termelők. A tárca számításai szerint 2020-ig – csak a támogatásoknak köszönhetően – 120 ezer hektárra nőhet a szójatermő vetésterülete. A gazdák szójatermesztési kedvét tovább növelheti a következő évek öntözésfejlesztési programja és a bővülő piaci kereslet. Az öntözésfejlesztési programok a hazai GMO-mentes szója termesztés esetében jelentős területnövekedést, valamint hektáronként termésátlag-növekedést eredményezhetnek – mondta Nagy István.

 




Magyar Nemzet interjú

Az elmúlt héten GMO-szennyezettséget mutatott ki egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vetőmag-előállító és feldolgozó üzem hibridkukorica vetőmagtételénél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a vetőmagot hatósági zár alá helyezték és megsemmisítik. Az eset is arra irányítja a figyelmet: nem lehetünk elég óvatosak. A lakosság megfelelő tájékoztatásáért is alakult a közelmúltban a GMO-mentes Magyarországért Egyesület, amelynek céljai között szerepel többek között az is, hogy a GMO-mentes termékekre ősztől külön logó kerüljön.

Velkei Tamás

Az EU országaiban készített felmérés szerint, a lakosság négyötöde GMO-mentes terméket vásárolna, ha van rá lehetősége. (A GMO genetikailag módosított szervezetet jelent, amelynek génállományát mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre.) Bár manapság még csak erős a gyanú arra, hogy bizonyos betegségek a génmódosított élelmiszereknek köszönhetők, a most alakult GMO-mentes Magyarországért Egyesület a „szántóföldtől az asztalig” elvet vallja. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az tányérjukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosítás-mentességét. Nem ördögűzésre van szükség, de a vásárlókat pontosan kell tájékoztatni. Kulik Zoltán, az egyik alapító, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója történelmi pillanatnak nevezte az egyesület megalakulását, amelynek létrejöttét kétéves munka előzte meg. Szerinte „nehéz brüsszeli harcok” után érkezhetett el az ország a lépésig, a szója-lobbi és az aminosav termelők ellenállása ugyanis sokáig ódázta a döntést. – Csak tavaly 550-600 ezer tonna extrahált szója érkezett az országba, amelynek 95 százaléka GMO-val szennyezett. Emellett az áfa-csalt, megutaztatott húsáruk, termékek miatt nehéz nyomon követni, valójában mi kerül az élelmiszerünkbe, miközben az itthon termelt szója és minden egyéb gabona GMO-mentes – hangsúlyozta a vezérigazgató. A honi szója 85 százalékát azonban Magyarország exportálja a nem génmódosított takarmányra vevő országokba, tette hozzá Kulik Zoltán, helyette pedig GMO-s szóját importálunk. Hogy számokkal is illusztráljuk: az Európai Unióban előállított mintegy 150 millió tonna takarmánynak 30 millió tonnánál magasabb a szója hányada, amelyből csupán egymillió tonna a GMO-mentes. Magyarország nagyon is alkalmas a GMO-mentes takarmány termelésére, ám ma csak 40 ezer hektáron folyik szója termelés, miközben a termőterület akár az ötszörösére is növelhető lenne. Ha nagyobb területeket tudnánk bevonni a szója termesztésébe, további előnyökkel is járna. A növényt ma ugyanis leginkább Baranya megyében termelik, ott, ahol hatalmas a munkanélküli, képzetlen munkaerő, amely azonban alkalmazható volna a mezőgazdasági munkában.

Jogosan merül fel a kérdés, miért van egyáltalán szükség szójára? Nos, a Földön jelenleg hétmilliárd ember él, és a népesség csak növekszik, azaz ugyanakkora területen kellene gyorsabban nagy mennyiségű élelmiszert előállítani, mint évszázadokkal ezelőtt, magyarázza Kulik Zoltán. Ez csak olyan fehérjékkel lehetséges, amelyek például a sertés kétéves növekedési ciklusát lecsökkentik
180 napra. Egy kilogramm szója közel fele fehérje, míg a takarmányborsónak csupán ötöde. De nemcsak szójával volna érdemes foglalkozni. A vezérigazgató szerint a szarvasmarha takarmányozása során a szója mellett vannak alternatív megoldások, hiszen hazánk napraforgó és repce termesztése nagy hagyományokra nyúlik vissza. Ezen olajos magvak magas fehérjetartalmú melléktermékei megfelelő kiegészítésekkel alkalmassá válhatnak a szója bizonyos hányadának kiváltására. Emellett olyan, már elfeledett takarmánynövényeket is újra kezdhetnénk termelni, mint a csillagfürt, a lóbab vagy a takarmányborsó; továbbá az etanol gyártása során is keletkezik nagy mennyiségű fehérjetartalmú melléktermék.

Az EU-ban jelenleg az állati fehérjék etetése a halliszt kivételével nem engedélyezett, pedig a probléma nagy részét megoldaná, hogy ha az állati fehérjék kereszt etetését (pl. sertéstakarmányokba keverhető baromfi hús és vérliszt) engedélyeznék.

Lehetőség tehát akad bőven, ám Kulik Zoltán szerint nem elég, ha csak a takarmányosok, a termelők hímzik zászlajukra a GMO-mentességet, a feldolgozóiparnak is csatlakozni kell az egyesülethez. Szerencsére a szervezet megalakulása óta egyre több cég érdeklődik a társulás lehetőségeiről. Érdeklődésünkre a Vitafort vezérigazgatója leszögezte: a vásárló árérzékeny, ezért nem szabad, hogy a jövőben a GMO-mentes termékek drágábbak legyenek. Hamarosan jelzésük is megoldott lesz, várhatóan az év végével legkésőbb jövő év elejétől logóval jelzik a nem génmódosított termékeket az üzletekben.

KOCKA ALÁ

Tizenegyek

A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet az alábbi cégek alapították:
Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. / Mezőfalvai Zrt.,
Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt., Alföldi Tej Kft., Hubai és
Társai Kft., Solum Zrt., Kisalföldi Mg. Zrt., Sárkeresztesi Mezőgazdasági Zrt.,
Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt., Noack Magyarország Kft., Organit
Kft., Üllőparti Gazdaszövetkezet.

Velkei Tamás, Magyar Nemzet